Női sorsok-női minták-hiedelmek

2017.03.22

A patriarchális társadalmi minták hatása a női sorsokra.

Tudattalan hiedelmek a történelem tükrében

Érdekes történelmi tény, hogy az őskorban a nők kevésbé voltak alárendeltek, mint a később korokban. Ebben az időszakban alapvetően a matriarchális társadalom volt a jellemző. Az anyák voltak a központban, irányították és szervezték a közösség életét. Az " Ősanya" imádata és kultusza egészen az i.sz 5-6. sz-ig jellemző volt.                       A létfenntartás a mindennapokban ugyanolyan szerepet szánt a nőknek, mint a férfiaknak, így az egyenragúsága is jellemzőbb volt.

Az élelemtermelés megindulása lehetővé tette a letelepedést, felfedezték az első mesterségeket, megindult a cserekereskedelem, nagy népességrobbanás következett be. A férfiak dominanciája a termelésben-kereskedelemben egyre nőtt, nem beszélve arról, hogy a mezőgazdaság megjelenése, a termőterületek növelése iránti igény beindította a hódító háborúkat, így a férfiak szerepe folyamatosan nőtt a család fenntartásában. Az állam szervezése is innentől átvándorolt a férfiak kezébe, így a nő fokozatosan - és nagyon hosszú időre- alárendelt szerepbe került.

Bizonyára nagyon sokan megtapasztalták már az életükben a férfiaktól való valamilyen színtű függést ( pl.: apa, férj, főnök, báty)

" A férfiaktól függ az életben maradásom"

" Csak a férfiak által lehet biztonságos életem"

" Nem vagyok képes teremteni / nem lehet,/ nem szabad nekem teremteni"

" Csak a férfiak képesek a család számára teremteni"

"A politika a férfiaknak való/ a férfiak kiváltsága"

"Az üzlet / kereskedelem a férfiak kiváltsága"


Ezeknek a tudattalan hitrendszereknek a hatására nőként képtelenek vagyunk egyedül helytállni az életben, nem tudjuk a sorsunkat irányítani, küzdünk a munkahelyi, pénzügyi kihívásokkal.

A nők élete a patrarchális társadalomban

Az első civilizációkban az írástudó férfiak magukhoz ragadták a hatalmat, és a nő a férfi tulajdona lett. A háborúk folyamán még az első rabszolgák is nők voltak.

Innen is eredhetnek a :

"Szolgálom kell"

" Lehetetlen egyedül döntenem a sorsomról"

" Mások döntenek helyettem/rólam" hitrendszerek

Az ókorban is jellemző volt ez, hiszen a nőkről kezdetben az apjuk, majd a férjük döntött. A nő hivatása a háztartás vezetése, majd a gyerekek nevelése volt.

Talán nem véletlen, hogy sok nő a mai napig nem tud a munkájában kiteljesedni. A házimunka és a gyermeknevelés még ma is sok családban a nő "feladata"

A jellemző hitrendszerek ezek:

" A nőnek nem lehet más elképzelése,/  életcélja, / hivatása/ lehetőége a gyermeknevelésen és a háztartáson kívül"

Bizonyára soka anya tapasztalja, hogy a gyermeke megszületése után befullad a karrierje. Sokan egyáltalán nem találnak a munkát. Olyan családi helyzet alakul ki

(pl.:gyerek/szülő betegsége) ami egyszerűen lehetetlenné teszi a munkába állást. Sokan a gyerekszülés előtti nagyon jó pozícióból egyszerűen a semmi kerülnek.


A "sötét" középkortól a felvilágosodásig

A középkorban sokkal kevesebb nő volt mint férfi. Azt gondoltam, hogy ettől a nő becses érték lett. De sajnos nem. A szegény családokban lánynak születni nem volt "leányálom". Általában 30 évig éltek a nők, és 12 évesen férjhez adták őket. Sorsukról teljes mértékben az apjuk, majd a férjük döntött és bizpny keményen meg kellett szolgálni az ételt.

A lányok annyira értéktelenek voltak, hogy megszületésük után egyszerűen nem gondoskodtak róluk, és hagyták meghalni őket.

Ennek a mintának a hatása ma is érezhető. Magam is tapasztaltam, hogy nagyon sok családban az apa még mindig fiút vár.

Ennek "köszönhetjük" :

"Nőként sanyarú az élet."

"Nőnek lenni szenvedés."

"Kevesebbet érek egy férfinál."

" Nem örülnek nekem."

" Be kell bizonyítanom hogy érek annyit mint egy férfi." programokat.


Az ipari forradalom hatása

Érdekes, hogy a ma futó esélyegyenlőségi programok apropóját az ipari forradalom rakta le.

Az 1800-as években az ipari termelés térhődításának köszönhetően egyre nagyobb igény merült fel a munkaerőre.

A nők tömegesen álltak munkába. Jó munkaerők voltak. Keményen dolgoztak, alkalmazkodtak a sokszor embertelen körülményekhez. A munkaadó önkényesen szabhatta meg a munkaidőt, és ami a hab a tortán.... tették ezt jóval kevesebb bérért mint a férfiak.

Sokan élünk ezekkel a programokkal:

" Kevesebb bért érdemlek mint a férfiak."

"Kevesebbet kaphatok mint a férfiak."

" Csak a férfiaknak vannak jogaik."

Az első nőmozgalmak

Az iparosodást követően az 1900-as években a társadalmilag előkelő osztályhoz tartozást jelentette, ha a nő otthon maradhatott. A feladata részben az volt, hogy a  háztartást vezesse, és a gyerekeket nevelje. A feladatköre kibővülhetett a férj ügyeinek intézésével. Itt tehát már az előkelőség és a jómód jelének számított ha a nő otthon maradt.

Bizony...bizony...

" Akkor vagyok előkelő és tiszteletreméltó, ha nem dolgoznom."

" Ha nem dolgozom, az a gazdagság jele."

Elérkezett a XX. század de a nők még ígysem irányíthatták a sorsukat.                          A nőmozgalmak alapvetően három fő célt fogalmaztak meg:  

  1. A nők gazdasági helyzetének (kiszolgáltatottságának) megváltoztatása.
  2. A nők magasabb szintú iskolázottsága.
  3. A nők szavazati joga.

A felszínen, a jogalkotásban, a társadalmi köztudatban ezek a problémák többé-kevésbé megoldódtak ugyan, de az évezredeken keresztül hozott tudattalan minták még akadályozzás a valódi megoldását ezeknek a helyzeteknek.

A történelmi minták jelenléte mellett a családból hozott ú.n. "generációs minták" tovább árnyalják a képet. A nagyanyáink, dédanyáink  stb... nőiséggel kapcsolatos megélt egyéni sorsa tudattalanul dolgozik bennünk, és csak azt tapasztaljuk, hogy végeérhetetlenül járunk körbe-körbe az anyaság-nőiség-munka útvesztőjében.


A Théta Healing segítégével a konzultációk során feltárhatóak a bennünk rejlő női-sors mintázatok, és a megfelelő pozitív érzelmek betöltésével ezeke megváltoztathatóak. Ennek eredményeként egyre harmónikusabban tudjuk megélni a család-és munka egyensúlyát, és teljesedhetünk ki nőként minden életterületünkön.

Egy-egy ilyen "munka" nemcsak a saját életünkre van hatással, hiszen minél többen töröljük ezeket a hitrendszereket a kollektiv tudat tisztul és ha ügyesek vagyunk...a gyermekeinknek- unokéinknak-dédunokáinknak már nem kell ezekkel a problémákkal szembesülniük.

Feladat:

Gondolkodjatok el a családotokra jellemző női sorsokról. Hogyan élt a nagymama, dédnagymama? Milyen jellemző mondatokat hallottatok a nők-férfiak feladatáról, szerepeiről, megítélésről gyerekként?

Sokat megtudhattok belőle a tudattalan hitrendszereitekről.

Jó munkát!